Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A kőfal átugrása --- 591. ---

2010.10.09

                                     A kőfal átugrása   --- 591. ---

 

     Fontos megjegyezem, hogy nagynak érzékelem és értékelem benned a változásra való igényt -, s ez megnyugtató.

     Ennek máris megvan az érzékelhető bizonyítéka, hogy már nem is vagy annyira álmos, továbbá nyugodtnak és kiegyensúlyozottnak látszol -, amiből új lendületet nyersz.

    Megerősödő személyiségeddel már képes vagy, hogy megtartsd pozíciód -, vagy, hogy válts, szobakerékpárodnak sebváltóján.

     Érzem én, hogy még mindig idegenkedsz a külső körülményektől, viszont belső dolgaidnak rendezésével -, meg már túljutottál a kezdeteken, és ez bőven elég. Gondolod Te.

     Tőlem függetlennek álcázod magad, így nem tudom, hogy mennyire lehet most komolyan venni (t)enni akarásod?

     Visszatérve dolgaid rendezéséhez, én azt állapíthatom meg csupán, hogy minden a helyére kerül nálad -, ha néhány esettől szabad eltekintenem.

     Olyan voltál éveken át, mint egy elárult és elárvult vár -, melynek nincsen kapitánya. De most már itt vagyok, és bármily hihetetlen is -, de beveszem ezt a várat, ám nem azért mert a média elé szeretnék kilépni (veled), mivel akkor összedől a lefoglalt vár -, hol most újra helyet kaphatnak különleges képességeim, mint aki a várfal átugrására is képes -, de csak addig, ameddig hiszed a győzelmet és értékeled is azt.

     Az illúziót – bármily szép is legyen az – ideje, hogy felváltsa a valóság.

Befejezem.

    Még a katonaságnál volt alkalmam elbeszélgetni egy értelmes tiszttel, akinek a következő gondolatait emelném ki.

    „ Ha bármikor legyőzöd az ellenséget, csakis úgy lehet értéke harcod győzelmének, ha nem használsz fegyvert. A fogságba került ellenféllel meg sohase bánj úgy, amiként az bánna teveled -, s ne feledkezz meg arról, hogy magad is fogoly voltál Babilonban!”

     Sok mindent mondott még, s hosszú lenne felidéznem. Elfelejtettem azonban megkérdezni tőle, hogy ha a várfalon fehér zászlót látok kihelyezve, úgy akkor is át kell ugranom a (lek)vár kőfalát?

     Sokat köszönhetek tehát ennek a tisztnek, s most írásomnak a végét…       

 

--- Köszönöm, hogy elolvastad! ---

 

Parádfürdő – Felső Tündérkert – 2010. okt. 09.

    Baráti Szeretettel: bősze emil miklós. -_-

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.