Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Friedmann Ilus --- 630. ---

2010.11.20

Kép

Friedmann Ilus --- 630. ---

 

Nem lehetne elhallgattatni azt a belső hangot, mely váratlanul megszólalt bennem.

    Úgy érezhetem hát most valamiképpen magamat, mint azon ember ki mindhiába várta csak a választ -, mit nem kapott meg, mivel még fel sem tette a kérdést – amire a feleletet kereste.

    De mi is lehetett volna a kérdés?

   

    Nagyváradon a nagy múltú zsidó városban az -, hogy miként vagy (?), amihez általában egy megjegyzés is párosult, hogy jól nézel ki! /Különben Te is jól nézel ki, de ezt nem azért mondtam./

    Amikor Balázsek Sándorné – született Friedmann Ilona – meglátogatott bennünket, akkor  együtt-kórusban kérdeztük Sándor bátyámmal azt -, hogy miként tetszik lenni (?) -, és milyen jól tetszik kinézni – Ilus néni, ki valóban jól nézett ki.

    A táskájában lapuló dobostorta szeletek sem várattak sokáig magukra, s ezek sem mutattak rosszul -, mit nagylelkűen nekünk hozott, s tette ezt minden alkalommal -, valahányszor hozzánk ellátogatott.

    Ilus néni szerint nálunk a konyhai fapadló olyan tiszta volt, hogy azon akár tésztát is lehetett volna gyúrni -, de ez már Anyánknak szólt.

    Volt, hogy magunk látogattuk meg Ilus néniéket. Ekkor már férje – a Sanyi bácsi – betegen feküdt, s egy nagy varázsszemes Orion rádiót hallgatott, ami az ágya melletti kisszekrényen volt elhelyezve. Annyi ereje azonban még volt, hogy a házon belül mégiscsak eltötyögött.

    Ilus néni frissen készített palacsintával örvendeztetett meg bennünket, mit konyhájukban fogyaszthattunk el.

    Elmondta, hogy kedves szülei lehettek a kötélgyártó Friedmannok, ami szinte mesének is beillet – mit Bátyámmal nem igen értettünk még akkor, bár szívesen hallgattuk.

    Megmutatta számunkra az oly titokzatosnak tűnő mezüzét a kifüggesztett ajtófélfán, és elmondta a mezüze felszegésekor mondott áldást is.

    Beszélt még az Andrényi vasraktárról, ahonnan minden vastermék beszerezhető volt.

    Tanulóéveinek gyakorlatát ugyanis ott töltötte, különben kiszolgálónőnek tanult.

    Közben fogytak elfele sorra a palacsinták…

    Majd Édesapám Anyánk felé fordult, hogy - indulnunk kellene Babikám!

    Bátyámmal bementünk vissza a szobába, és megnéztük még egyszer Sanyi bácsi varázsszemes rádióját.

    A rádió állomáskereső skálájáról leolvasható volt szinte az összes nagyvárosa Európának – közöttük Budapest is.

    Igen Budapest, mit most is látok ha kinézek szobámnak ablakából -, viszont nem látom már azt az Orion rádiókészüléket, amelyre rá volt írva az életutam.

    A varázsszem messzire ellátott!

    A Balázsek házat, most számomra idegenek lakják -, s talán a házpadláson még fellelhető azon készülék, melynek varázsszeme végigragyogta életemet.    

 

    De mi is volt a kérdés?

 

    Ja, hogy varázsszemed van-e?

    Ám ehhez, úgy hiszem nem fér kétség.

   

 

Budapest – 2010. nov. 19. – Szent Erzsébet napján…

    Baráti Szeretettel: bősze emil miklós. -_-

        --- Köszönöm, hogy elolvastad! ---

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Köszönetem

(Bősze Emil Miklós, 2010.11.23 14:39)

Köszönöm Ilona. -_-

Jövőbelátó varázsszemű rádió

(Ilona, 2010.11.23 12:55)

Nagyon tetszik, szeretem azokat a gondolatokat, amelyek ennyire elképzelhetőek.

nekem is van egy varázsszemű régi rádióm, már csak a Kossuth jön be rajta, de ott van Róma, Párizs, London...

Személyes

(Ilona, 2010.11.23 12:53)

Nekem is van/volt egy kedves barátom (ha mondhatom egy 73 éves bácsikára), aki már egy éve nem ír az interneten, nem tudom, mi van vele.
Ő is magyarból svéd lett.

Ajánlom

(b e m, 2010.11.21 12:53)

Ajánlom tulajdonképpen Bölöni György Leventének /Svédország/, akinek egy régebbi felkérésére születhetett meg ezen írás.

Baráti Szeretettel: e-mail. -_-

Köszönetem

(Bősze Emil Miklós, 2010.11.21 12:50)

Köszönöm Ilona. -_-

...

(ilona, 2010.11.21 10:28)

bátorság az "igen", viselni: erő, ajándéka: szeretet.

De mi is volt a kérdés?

(Ilona, 2010.11.21 10:27)

Elhiggyem, hogy elfelejtetted?

...és ez nem "tettenérés", ráolvasás, hanem kérdés a figyelemre.
Igen, éber szív tudja, nem kell elbújni értelem elől, bátorság az igen, viselni erő, ajándéka: szeretet.

A fényképfelvételen: Nagyvárad...

(Bősze Emil Miklós, 2010.11.20 20:16)

... a vasútállomással. -_-