Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ha elszakad a horgonykötél --- 672. ---

2011.02.26

Kép

Ha elszakad a horgonykötél --- 672. ---

 

Kikerültél társaságomból, s csak az látszott akkor, hogy közel vagy a világ összes dolgainak a megoldásához -, viszont még nem voltál ott.

 

    Életed hajójának lobogója, és loboncos hajad -, meglehet még igencsak elkápráztattak engem.        

    Hajónaplódban felsorakozó verseim, mintha csak parancsra várakoztak volna – de mindhiába.

    Igaz, ott lehettem rövid ideig a parancsnoki hídon, ám hajókabinod sohasem nyílt meg igazából énelőttem.

    Hajóztunk csupán, s valóságnak gondoltuk mindketten a jól ismert falvédőszöveget, hogy – evezz, evezz az Életnek tengerén -, s még ott volt a remény vágyaink beteljesülésére, de már nem volt ott a kalauz… Ugyanakkor megjelent a sors, hogy a maga szigorúságával mindent és egy vonallal kettéhúzzon -, akaratával megegyezően.

    Mára már egyértelművé lett, hogy nem volt ott hajódon a fejaljon alvó Jézus -, kit akkor nem ismerhettünk még.

    Már csupán lelki érzékenységed maradt meg, a hajódnak sok-sok kincse közül, s a többit is mind-mind elnyelte a hirtelen kitörő vihar.

    Még sokáig látszott a merülő hajód árbóckosara, benne az oda felmenekített rengeteg értékkel.

    Legvégül az árbócfa merült el, ám lenne még mit kihalásznunk onnan.

    Mintha minden kimentett darabban, ott lennék magam is véled.

    A Fiatalság hajóján azonban nem volt tartalékcsónak és mentőöv sem, de Te mindazonáltal szerencsésen partra úsztál.

   

    Azóta sok változás nem történt, ám egyre folynak és fogynak az esztendők -, álmaink legszebb éveivel.

    Szerelmünk horgonykötele azonban máig is teljes épségnek örvend.

    

Budapest – 2011. febr. 25.

    Baráti Szeretettel: bősze emil miklós.

 

--- Köszönöm, hogy elolvastad! ---

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

A fényképfelvételen...

(Bősze Emil Miklós, 2011.02.26 07:36)

... Kerepesi temető - Budapest 2011 -_-